Az
ember először kap. Anyatejet, figyelmet, szeretetet.
De
aztán túl korán megtanulunk adni. A baj igazából nem ez, hanem hogy
megtanuljuk, hogy akkor kaphatunk, ha adunk. Hogy semmi sincs ingyen. A
Keresztapa is erről szól. Valaki azt mondta, az a legjobb gazdasági kézikönyv.
Mi az élet? Adok és kapok.
Akkor játszhatok,
ha megeszem a tökfőzeléket. Akkor kapok szép ruhát, ha jól tanulok. Stb., stb.
Aztán
múlik az idő, nem mennek már olyan jól a dolgok, meg már nagyok vagytok,
megérthetitek… szóval a célprémiumok egy idő után szépen elmaradnak.
De az
igyekezet nem, továbbra is mindent megteszünk… miért is? Az ajándékért? Nem, a
figyelemért, szeretetért, elismerésért.
Megtanultuk,
hogy valamit tennünk kell érte. És ha nem kapjuk meg, akkor biztos többet kell
adnom, biztos nem elég jó ez még.
Biztos
nem vagyok elég jó…
De
adok fáradhatatlanul, azt, amit keresek, a figyelmet, a szeretetet, mindent…
És nem
kapok semmit. Miért?
Biztos
nem vagyok elég jó, hiszen én a maximumot adtam magamból, és az nem ért semmit…
…
Eltelt
sok év. Itt vagyok. És kapok és kapok és kapok.
Meg
kell tanulni ezt a leckét is.
Kapok
figyelmet, elismerést, szeretetet. Kapok elfogadást, segítséget. Kapok
napfényt.
És mit
teszek érte? Mibe kerül mindez?
Az ég
világon semmibe.
Megtanulok
kapni, és ezáltal megtanulom felfogni, értékelni, megérteni, megérezni Allah
adományait. Hiszen Ő számolatlanul árasztja adományait a teremtett világnak! De
ahhoz, hogy hálásak lehessünk érte mélyen a szívünkben, át kell érezni, hogy
miről is van szó. És ha még nem tanultuk meg eddig, akkor kapunk lehetőségeket,
helyzeteket, amelyekben megtapasztalhatjuk, milyen is ez.
És
ezek a dolgok megmutatják nekünk Allah Nagylelkűségét. Tulajdonképpen erről
szól az egész.
Meg
kell tapasztalnunk, Allah milyen bőkezűen ellát minket, és akkor képesek
leszünk mélyen a szívünkből hálát adni.
És nem
ez volt, amiről beszéltünk korábban? Hogy a hála segít minket hozzá a
továbblépéshez. Hát itt van alhamduliLlah!
Ha
megtapasztaljuk, milyen kapni, boldogok leszünk és hálásak.
Csak
arra kell figyelnünk, hogy helyesen értelmezzük életünk eseményeit.
A
mostani lecke címe: kapni.
Ingyen.
Nem kell érte adni semmit.
Miről
szól egy kapcsolat? Ott adunk és kapunk. És ha az ember úgy érzi, többet ad,
mint amennyit kap, akkor boldogtalan lesz. De igazából ennek a két dolognak
teljesen függetlennek kellene lennie egymástól. Valahol az egész az ember
kapcsolatúról szól a Teremtőjével. Adok – Allahért. És kapok az Ő áldásából. A
másik ember csak happened to be there J.
De
persze a mindennapi életben nem erről van szó, visszajönnek a beidegződések, hogy
akkor fogok kapni, ha adok. És ha nem kapok eleget, hát még többet adok, hátha
akkor megkapom a biciglit…
Igen,
a kapcsolatban, mikor az emberek annyira közel vannak egymáshoz, nagyon könnyen
előjönnek ezek a viszonyulások. De miről is szól a felnőtté válás, ha nem
arról, hogy újraírjuk a forgatókönyvet? Nem meglévő szerepeket játszunk el és
játszatunk el a másikkal, hanem mi írjuk a történetet, magunkra írjuk a
szerepeket, mint az igazi nagy sztároknak!
És egy
lépés a forgatókönyvírásban, az új szerepem kialakításában az, hogy én, aki
mindig többet adtam,mint amennyit kaptam, megtanulok kapni. Megtanulok
elfogadni lelkiismeret-furdalás nélkül. Megtapasztalom, hogy nem én ezúttal nem
a csodáló, hanem a csodálat tárgya vagyok. Nem a fá’il, hanem a maf’ul bihi .J Tanulok ám, látjátok? J
És a
legfantasztikusabb az egészben az, hogyha ott maradunk – márpedig ott maradunk
– a helyes úton, akkor az ember soha de soha nem billen ki ebből az
egyensúlyból. Soha nem fog többet adni, mint amennyit kap. Allah nem arra
teremtett minket, hogy a földön csússzunk, más teremtmények után, hanem arra,
hogy elfogadjuk az áldásait, boldogok legyünk és hálásak legyünk Neki.
Adunk,
persze, azoknak, akikhez közünk van, de nem akarunk érte jutalmat, szeretetet,
figyelmet, biciglit. Csak Allah tetszését keressük vele. Így menekülünk meg a
teremtményeknek való kiszolgáltatottságból, mert tudjuk, hogy nem tőlük
függünk.
Mindenünk
megvan, mert Az lát el, Aki mindent adni tud, a világok Ura.
Az Ő
tetszését keressük, most csak más a challenge. We should only interpret the
things in our lives right. This lesson is about getting…
És
alhamduliLlah, minden a mi oldalunkon áll!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése