Egy kis kérés…

Drágáim, nagyon köszönöm a sok pozitív visszajelzést, nagyon sokat jelent ez nekemJ

Ezt a módot választottam, hogy a legtöbbeteknek a legtöbbet tudjam magamról elmondani, hogy ne szakadjunk el, sőt, hogy közelebb kerüljünk a távolság ellenére és új barátságok is szülessenek. AlhamduliLlah, úgy érzem, ez így is lett.

Az internet ugyanakkor egy hatalmas nyilvánosság, és elvileg bárki bármit elolvashat, kimásolhat, egészében, részében, ahogy eszébe jut. De magamból indulva ki, én sem szoktam akárkinek a blogját olvasgatni. De ha véletlenül rátalálnék egyre, ami felkelti az érdeklődésemet, megpróbálnám elképzelni azt az embert, egészében nézni azt, amit írt, egy képet alkotni róla, hogy ki is ő, mi is lehet a fejében.

Nagyon jól esik, ha valaki olyan nagyon megtiszteli ezt a szerény írást, hogy utal, hivatkozik rá. Tudom, hogy minden lehetséges, ha valaki megjelenik a nyilvánosság előtt, hogy olyan helyeken találkozik az írásával, ahol egyáltalán nem várta volna. Valamikor pl. fordítottam néhány ember fordulópontjairól az életben „Szívhez szóló történetek”címmel. Néhány évvel később a facebookon valakinél, akit csak onnan ismerek, megtaláltam az egyik történet felét. A történetnek persze így nem volt se füle se farka, értelmetlen volt, addig jutott el szegény főszereplő, hogy belekerült egy nagy bonyodalombaJ. Írtam a testvérünknek, hogy honnan jutott ehhez hozzá, mondta, hogy valahol olvasta, de nem igazán emlékezett rá. Mondtam, hogyha már ezt feltette, tegye fel a második felét is, elküldtem neki.

Drágáim, nem akarok erre sok időt vesztegetni, kérni szeretnék valamit.

Ha meg szeretnétek osztani valamit ebből a blogból, légyszi ne kicopyzzátok, hanem tegyétek fel a linket, hogy az olvasónak lehetősége legyen valamilyen egységes képet kapnia az egészről. Nekem ezek az életem mozaikdarabkái, és furcsán érezném magam, ha valakinek a fejében egy Picasso-képként jelennék megJ. Tudom, hogy bármi megtörténhet, de titeket ismerlek, titeket szeretlek, bennetek bízom.

Nagyon szépen köszönöm, Allah áldjon meg titeket.

És akkor fasten your seatbelt, irány vissza Yemen!